Békés Tamás felügyelőnk feltámadás ünnepi köszöntője
Kedves Testvérek!
Krisztus Urunk értünk történt halálának, majd feltámadásának ünneplésére készülünk rendkívüli körülmények között. A nagyheti felkészülés és a beteljesedése, a feltámadás csodájának ünneplése megvalósítható még így is. Kérlek Benneteket, hogy imádsággal és Urunk előtti elcsendesedéssel tegyétek igazán ünneppé ezeket a napokat! Sokszor mondtuk, hogy a nagy rohanásban pont a lényeg marad el. Nem tudunk hálát adni, nem dicsőítjük Urunkat. Most van és lesz is rá időnk, ha ezt tartjuk legfontosabbnak.
Vegyünk példát lelkészeinkről, valamint Szeretetotthonbeli testvéreinkről Endréről, Lajosról, Jucusról akik folyamatosan imádkoznak értünk, és a gyülekezetünkért, hogy méltóan ünnepeljünk. Ők megmutatták eddig is és most is megmutatják, hogyan tudjuk átvészelni templomunk és benne együttlétünk hiányát. Remélem felfedeztétek Szilák-Túri Krisztina igehirdetésében azt a részt, amikor Egyiptom egyik uralkodójáról írt, aki elrendelte a keresztyén templomok bezárását, majd azt tapasztalta, hogy minden keresztyén ház templommá vált, ahol imádkoznak és Istent dicsérik. Vajon a mi házainkból, lakásainkból otthonainkból hallani-e hasonlót?
A hálaadást és ünneplést előkészítették sok-sok munkával úgy, hogy Fodor Viktor lelkészünk, valamint felesége Tódor Melinda súlyos betegségük ellenére is tudtak a rászoruló gyülekezeti tagjainknak lelki támogatást adni. Nagyon köszönjük a Szeretetotthon nyugdíjas lelkészeinek Dr. Keveházi László esperes úrnak, Veperdi Zoltán és Sztojanovics András lelkész uraknak, valamint a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat intézményi lelkészeinek Gazsóné Verasztó Teodórának és Szilák-Túri Krisztinának önzetlen segítségét. Ugyanitt kell köszönetet mondani Pongrácz Gábornak a honlapunk felújításáért. Ez tette lehetővé a mostani sikeres adatközléseket.
Templomtalan helyzetünkben tudjuk igazán megérteni elődeink szorgoskodását azért, hogy legyen templomunk. Mekkora öröm lehetett, amikor 1944 húsvétján templomunk alagsorában tarthatták gyülekezetünk tagjainak a Fébé Intézettel közös első istentiszteletet. Hányszor kellett imádsággal küzdeni először az épület végleges befejezéséért, majd a megtartásáért. A Szeretetotthonnal való jó kapcsolatunk építéseként megköszönjük gyülekezetünk nevében is mostani áldozatos munkájukat. Kérlek Benneteket, hogy együtt vigyázzunk és imádkozzunk értük, a vezetőségükért valamint gyülekezetünkért, annak megmaradásáért, hogy örülhessünk majd – hálát adva Urunknak – egymásnak személyesen is. Együtt lehetünk addig is imádságban. Kérem, hogy használjátok a kijuttatott ima vezérfonalat! Nagyon hiányoztok és hiányoznak a templomi együttlétek, úrvacsorás istentiszteletek. Ha mégis el kell mennünk, bízzatok benne, hogy haza megyünk!
Reményik Sándor Templomok című versével kívánok mindannyiótoknak áldott ünneplést!
Én csak kis fatornyú templom vagyok,
Nem csúcsíves dóm, égbe szökkenő,
A szellemóriások fénye rámragyog,
De szikra szunnyad bennem is: Erő
S bár irigykedve holtig bámulom
A dómok súlyos, drága titkait,
Az én szívem is álmok temploma
És Isten minden templomban lakik.
2020. április 8. Békés Tamás felügyelő
