Egyházközségünk története

Egyházközségünk rövid története

Hazánkban a II. József által 1781-ben kiadott Türelmi Rendelet tette lehetővé nekünk protestánsoknak és a görögkeletieknek a szabad vallásgyakorlást. Pesti oldalon 1787-ben megalakul az első evangélikus gyülekezet. Ennek szórványaként élhettek gyülekezeti életet a budai kisszámú evangélikusok is. Szaporodó lélekszámuk miatt 1821-ben Buda fiókegyházzá alakulhat. További létszámnövekedés lehetővé teszi, hogy Budavár és Óbuda immár ketté válva is 1844-ben leányegyházzá alakuljon. 1902-től Mohr Henrik vallástanár Óbudán kezd dolgozni. Ide tartozik szórványként Pesthidegkút is 1935-ben Óbuda első evangélikus templomát szentelik, ugyanekkor válik Óbuda fiókegyházává Pesthidegkút.

1924-ben megalakul a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület. („Fébé” görög női név, jelentése ragyogó, sugárzó. Fébé Pál apostol munkatársa volt. Rm. 16,1) Első lelkészük Gáncs Aladár volt, első anyaházuk Piliscsabán létesült és Béthel nevet viselte. (Magyarul Isten háza 1Móz. 28,10-19) Gáncs Aladár távozása után 1930-ban Zulauf Henrik lesz a Fébé lelkésze. Az időközben országossá bővült egyesület 1929-ben megvásárolja Pesthidegkúton a Bátory László utca 8 sz. alatti ingatlant egy központi, fővárosi anyaház építése céljából. A telken lévő vendéglő nagytermében istentiszteleti helyet képeznek ki, ahol 1929-től havi egy, majd 1935-től havi két istentiszteletet tartanak. Szakítva Óbudával egyre több környékbeli kezd ide járni istentiszteletre.

Ugyan a Pesthidegkúti gyülekezet jogilag még Óbudához tartozik, de ekkortól Zulauf Henrik gondozza. 1938-tól közös templom építését határozzák el. Sándy Gyula tervei alapján 1941. 10. 05-én a templom alapkövének lerakása. 1944 húsvét első istentisztelet az alagsorban. (Mai szeretetotthoni ebédlő.) A II. világháború megállítja az építkezést. Az ország többi szerzetesrendjével együtt 1951. 12. 10-én rendelettel feloszlatják a Fébét. Ugyanebben az évben megalakul a Budai Szeretetotthon is Sztehló Gábor vezetésével.. 1952-ben Sopronból ide költözik a fébés testvéreink helyére a Teológiai Akadémia Lelkésznevelő Intézete. 1953. 03. 19. a II. kerületi Tanács! államosít mindent. 1955-ben az államosítás miatt a Lelkésznevelő Intézetnek el kell hagynia az épületet. Helyükre a Budai Szeretetotthon fogyatékos gyerekeit költöztetik, ezzel megakadályozva az államosítás végrehajtását.

Budahegyvidéki kapcsolatok: 1943-ban bízzák meg Danhauser Lászlót Budavárból egy külső kerületi gyülekezet megszervezésével. 1950-ben válik le gazdaságilag Budahegyvidéki gyülekezet Budavárról. 1951. 10. 19-én közvetlenül a Fébé feloszlatása előtt gyülekezetünket Budahegyvidékhez rendeli egyházvezetésünk. A Pesthidegkúti gyülekezet így lett az időközben a budavári gyülekezetből kivált és önállósult Budahegyvidéki Egyházközség fíliája.

  1. 10. 25 Csaknem tíz év szünet után folytatódik a templom építése Országos Egyházi kezdeményezésre és az anyagyülekezetünk önzetlen anyagi segítségével.
  2. 1955. 06. 19. templomszentelés. Paróchus lelkészünk és egyben az anyagyülekezetünk vezető lelkésze Danhauser László kis gyülekezetünk gondozását Ruttkay Elemér lelkész úrra bízza. 1955. 09. 01.! Ruttkay Elemért felső utasításra elmozdítják állásából, helyére Groó Gyulát küldik, aki rövid idő után (1957. 11. 20.) a Sajtó osztályra megy dolgozni. Helyére ismét Ruttkay Elemér

kerül. 1959-ben állami utasításra eltávolítják Danhauser Lászlót az anyagyülekezetből. 1963. 10. 20-án Csengődy László, majd 1963. 10. 01-től Takács József is anyagyülekezeti lelkészként szolgálnak gyülekezetünkben együtt, felváltva 1981. 08. 31-ig, mikor is Ruttkay Elemér nyugalomba vonul. Helyére Kőszeghy Tamás kerül. A nyolcvanas években Bárdossy György vezetésével bibliakör alakul, a mai lelkészlakásban. 1985-ben Csengődy László is nyugdíjba vonul. Helyére nem hívnak senkit. 1992. 08. 23-án Szebik Imre püspök úr felszenteli a szeretetotthon új épületszárnyát, ekkor készül el csaknem a tervek szerint az 1941-ben elkezdett épület.

Önállósulás: 1994. 07. 18. Szilas Attilát Budavárból hozzánk helyezi Szebik Imre püspök úr. 1995. 08. 15., a gyülekezet kérésére Szilas Attilát elhelyezi, helyére Rihay Szabolcsot küldi. 1995. 10. 15. Harangláb szentelése Bálint László esperes szolgálatával.

 

  1. 05. 12. a gyülekezet közgyűlése püspöki kívánságra kimondja önállósulási szándékát. 1997. 11. 22. egyházmegyei közgyűlés elfogadja a szándékot. 1997. 12. hó végén Rihay Szabolcs családi okból lemond. 1998. 01. 15. Fodor Viktor bemutatkozik. 1998. 06. 03. Urunk magához szólítja Bárdossy György helyettes felügyelőt. 1998. 12. 22. adásvételi szerződés, a mai lelkészlakás ingatlanára, melyet a Bárdossy család kedvezményesen felajánlott. (A megvásárlást Országos Egyházunk és a Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon segítette.) 1999. 12. 01-től az egyházkerület is elfogadja az önállósulást. 2000. 12. 09. Fodor Viktor az önállósult Pesthidegkúti Evangélikus Egyházközség első paróchus lelkésze. 2005. Egyházkerületi rendezés miatt Solymár is hozzánk tartozik.

Működési területünk: Pesthidegkút, Ófalu, Máriaremete, Remetekertváros, Gercse, Erzsébetliget, Erzsébettelek, Hársakalja, Hűvösvölgy, Széphalom, Budaliget, Adyliget, Remeteszőlős, Nagykovácsi, Solymár.

Megyei gyülekezeteink: Budafok, Budahegyvidék, Budaörs, Budapesti Német Ajkú Evangélikus Egyházközség, Kelenföld, Budavár, Csepel, Csillaghegy-Békásmegyer, Érd, Nagybörzsöny, Óbuda, Pesthidegkút, Piliscsaba, Szentendre.

Békés Tamás felgyelőt a gyülekezet közgyűlése 2024. március 10-én tiszteletbeli felügyelővé választotta. A tisztújító közgyűlésen beszámolt 25 éves szolgálatáról, mely itt olvasható.

Egyházközségünk részletes története az alábbi dokumentumokban olvasható.

Békés Tamás, Mónus-Györgyi: Pesthidegkúti Evangélikus Egyházközség története

Detre-János:_Pesthidegkúti Evangélikus Egyházközség története