Böjt első vasárnapi istentisztelet 2021. február 21. vasárnap 9 óra 30 perc

VI. Nagyböjt

Húsvét előkészítő időszakának, a böjt előtti bevezetés után, tulajdonképpeni főrésze a hamvazószerdától nagyszombatig tartó 40-napos böjti idő, amely még sokkal régibb, mint a megelőzően tárgyalt böjt előtti idő. – Ebben a nagy böjti időben nincs semmi, ami a húsvét ünnepe felé haladással együtt a fénynek és örömnek fokozódása volna. Sőt, minden egyre komorabb lesz és mindjobban előre veti árnyékát az időszak utolsó hetének, a nagyhétnek – különösképpen pedig a nagypénteknek – sötétsége és fájdalmas gyásza. – Húsvét reggelére aztán az isteni dráma nagy fordulatával minden, de minden átváltozik diadalmas húsvéti örömmé.

A vasárnap helyes keresztyén értékelés és felfogás szerint mindig örömnap és ezért sohasem tartozik a böjtbe. Ezért helytelen böjt 1., 2., stb. vasárnapjáról beszélni, mert a böjtnek nincs vasárnapja. Helyesen vagy az ősegyházi, latin nevükön nevezzük e vasárnapokat, vagy pedig így jelöljük őket: 1., 2., stb. vasárnap a nagyböjti időben.

Ez a 40-napos böjti időszak (amely éppen a vasárnapok kivételével 40-napos!), a megelőző bevezető bűnbánati idő folytatásaként a megtérésnek és gyógyulásnak (gyónás!) az ideje az egyházban. Visszatérés a keresztség szentségében kapott kegyelemhez, hogy mint Isten megváltott gyermekei, Krisztus erejében, új életben („igazságban és valóságos szentségben”) járjon, – naponként megharcolva a harcát az ördöggel és birodalmával. – Kétségtelen, hogy ez időszak ilyen jellegének kialakulására nagy hatással volt az a tény, hogy az ősi egyházban húsvét ünnepe az egyház nagy keresztelési terminusa volt. A megelőző heteket méltán használta az egyház a keresztség szentségére való előkészítés idejéül.

A keresztyén böjthöz eredetileg hozzátartozik az a keresztyén aszkézis, amelyről már Hetvened vasárnapjának epistolája szólt. – Isten igéje és a Káté egyaránt ajánlja az önmegtartóztatást, a testi böjtöt. Egyrészt alkalmas eszköz az önfegyelmezésre, elcsendesülésre, lelki koncentrációra, – másrészt éppen az igazi elcsendesülésnek, meditációs magábaszállásnak szükségképpeni, „természetes” következménye, amelyben a keresztyén hívő egészen magától megfeledkezik minden olyasmiről, amiben egyébként talán szívesen és bűn nélkül üdült volna fel.

A keresztyén evangélikus böjt azonban nem csupán „negatívum”, – nem csak az ó-ember meghalásának az ideje; van a böjtnek, a keresztyén aszkézisnek „pozitív” jelentősége is: a böjt az élet-újulásnak, a halálból támadó új élet születésének az ideje is, – amint a régiek mondták: ver sacrum – szent tavasz, – amely Krisztus áldozati halálából támad.

Az ebbe az időszakba eső vasárnapok szándékosan nem Krisztus szenvedéséről, nem a passióról szólnak, hanem Krisztus Urunk győzedelmes harcát mutatják meg az ördöggel és sötét birodalmával.

A régi egyházban hamvazószerdán megkezdődött a böjti prédikáció, amely rendszerint

minden szerdán és pénteken hangzott fel templomainkban. Judica-vasárnap (másképpen passió-vasárnap) után pedig megkezdődött a passió-prédikáció, amely rendszerint valamelyik evangélium sorozatosan összefüggő közleménye alapján tárta a gyülekezet elé Jézus ártatlan kínszenvedését. A nagyböjti szent idő napjaiba, mint a bűnbánó megtérésre és gyógyulásra Isten kezéből felkínált „kellemetes időbe” egyaránt odatartozik a böjt is és a passió is! Így válhatik valóban gyülekezeteink életújulásának áldott idejévé, amely a Megváltóval való legbensőbb életközösségre vezet. – Igen jó tájékozódást ad a nagyböjti szent idő felhasználására az egyháznak az a közel 1500-éves gyakorlata, hogy Mózes könyveinek folytatólagos olvasása mellett az újtestamentumból a Zsidókhoz írt levelet olvassa mindennapi istentiszteletein, hogy meglássuk egyetlen Főpapunkat, értünk vívott harcát, – Önmagát értünk áldozó szent áldozatát!

/ Dr. Jánossy Lajos: AZ EGYHÁZI ÉV ÚTMUTATÁSA /